Adósságelengedés ? ... hova tűnt a magyar adófizetők pénze ? -több mint százmillió dollár ! Sok olyan ország van, amelyik sokat köszönhet a Magyar Államnak , illetve azoknak a képviselőknek, akik nagylelkűségének köszönhetően hatalmas adósságokat egyszerűen elengedtek nekik . -igen, nem kell visszafizetni a kölcsönt. ... furcsa ezt hallani, amikor a devizahitelekkel szétvert magyar családoknak, könyörtelen végrehajtási eljárásokban elvették és elveszik az ingó- és ingatlan vagyonát, lopott árakon, majd tiltják a havi jövedelmet is 33 és 50 %-os mértékben. A FELVETT KÖLCSÖNT VISSZA KELL FIZETNI - hangzott a médiában amikor a devizahitelekről volt szó, miközben idegen országoknak, euró és dollár milliókat engedtek el szeretett képviselőink. Nézzük meg gyorsan, kiknek és mikor mekkora összeget engedett el a Magyar Állam : -2004-ben Nicaragua – a teljes adósság 24,57 millió dollár, az elengedett összeg 22,12 millió dollár , a maradék 2,46 millió dollárt 16 év alatt 32 részletben
Bejegyzések
Egy kiváló szakmai anyag a devizahitelezésről és a megoldásról (2013)
Dr. Asztalos László György pénzügypolitikus a Budapesti Corvinus Egyetem magántanára nyilvánosan elérhető szakmai véleményét szeretném megosztani, mely 2013-ban a devizahiteles probléma megoldásával és kezelésével foglalkozik, részletesen bemutatja a lehetőségeket, következményeket és a hitelezési válság hatékony kezelésének elmulasztásával a lakosságnak és a gazdaságnak okozott károkat. A csatolt link-en elérhető: A devizahitelek gazdaságot erősítő kezelése 2013. január 21. Budapest Dr. Asztalos László György pénzügypolitikus a Budapesti Corvinus Egyetem magántanára ... az én véleményem szerint a devizahitel problémát a Magyar Állam soha nem megoldani akarta, hanem kihasználni és ez hatalmas különbség.
Hová tűnt a devizahitelesek pénze ?
A devizahitelezés valódi súlyát Magyarországon legjobban a számok tükrében lehet megérteni, ennek érdekében most számokkal és tényekkel kívánok szolgálni. Hová tűnt a devizahitelesek pénze ? A lakossági devizahitel állomány 2008. december 31-én 6552,2 milliárd forint volt, amely az összes lakossági hitel 68,5%-át tette ki. Ez a kb. 6,6 billiárd (1 billiárd= 1000 milliárd) a 2010. évi GDP 24 %-a volt. Az idegen devizában, jellemzően svájci frankban és japán jenben denominált hitelek esetében a kedvezőtlen irányú árfolyamváltozás, azaz a forintgyengülés, árfolyam típusú veszteséget eredményezett. Az elszenvedett árfolyamveszteség meghatározásához induljunk ki a 6552,2 milliárd forintból, azaz a forintnak a 10 %-os gyengülése 655 milliárd forint veszteséget jelentett a devizahiteles ügyfeleknek, de sajnos a forint nem csak 10 %-ot gyengült, hanem ennek a többszörösét. Az ismereteim szerint (10 éve fogyasztóvédelemmel foglalkozom) az ügyfelek többsége 140-160 Ft/ 1 CHF árfolyam melle
Az OTP jogerősen pert vesztett a Magyar Állam ellen, de nem nyugszik bele
Az OTP jogerősen pert vesztett a Magyar Állam ellen, de nem nyugszik bele A milliárdokról szóló per tárgya az volt, hogy egy megállapodás alapján az OTP vállalta a lakáscélú állami támogatások elszámolásának pénzügyi lebonyolítását, melynek keretében az OTP elbírálta az igénylők lakáshitelek iránti kérelmét, folyósította a támogatásokat, gondoskodott az állam javára szóló jelzálogjogok, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmak ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről is. A tevékenység elvégzéséért az OTP bankot költségtérítés illette meg, a lakáscélú támogatások után 1,5 %, a megelőlegező kölcsön megkötött szerződés szerinti összege, a fiatalok otthonteremtési támogatása és a korábbi adó-visszatérítési támogatás után pedig 3 %. A fentieken túl a Magyar Állam bizonyos feltételek mellett köteles volt megtéríteni a hitelintézetnek a hitelintézettől felvett és a számviteli törvény rendelkezési szerint behajthatatlanná vált kölcsön, valamint járulékai együttes összegének 80 %-át is.